HOME | DD
Wingera — Te
Published: 2014-03-30 20:46:09 +0000 UTC; Views: 104; Favourites: 1; Downloads: 0
Redirect to original
Description
body div#devskin0 hr { }
Régóta ismertelek már,
de sose gondoltam volna,
hogy te leszel az,
akire elalvás előtt gondolok,
hátha vele álmodok.
Álmodtam magamnak egy ideált.
Magasat, erőset, szőkét, kékszeműt,
aki férfi a talpán
és valamiért különleges.
Aztán egy társaságba kerültünk.
Csocsóztunk, beszéltünk.
Te nevettél a szavaimon.
Én nevettem a tieiden.
Nem sejtettünk semmit.
Aztán egyszer - csak poénból
felírtam egy listára, mi az,
ami fontos egy férfiben
és rádöbbentem,
hogy téged írtalak körül.
Hosszan. Részletesen.
Onnantól sokat gondoltam rád
és talán időnként
én is eszedbe jutottam.
Bár erről én nem tudhatok.
Figyeltem rád.
Te is figyeltél.
És időnként a konditeremben
nekem vetkőztél.
De nem voltunk együtt,
mert közénk állt pár dolog.
A szíved sokáig
egy barátnőmért dobogott.
Az már rég volt
- gondoltam én.
És később el is múlt.
De a buliján mégis
vele melegedtél össze.
Helyettem.
Talán, mert ő könnyebb eset.
Pedig aznap este
sokat beszéltünk
és nevettünk együtt.
Sőt!
Részegen még az öledbe is leheveredtem,
mert nem volt máshol hely.
Te mást csókoltál.
Én nem csókoltam senkit.
Így ment tovább minden.
Féltékeny voltam
minden egyestés kalandodra.
És te mit gondoltál?
Nem tudom.
Talán a figyelmed akartad elterelni.
Próbáltalak elfelejteni,
de mikor épp leírtalak magamban,
valami aprósággal újra
a szívembe fúrtad magad.
Néha szenvedtem.
Te nem vetted észre,
mert keveset láttuk egymást.
Időről-időre rám gondoltál.
Időről-időre fellángoltam.
Amikor senki se figyelt
te odajöttél hozzám.
Mindig váratlanul.
Mindig meglepően.
De csak a szemeink beszéltek.
Két kék szempár egymásba merülve.
Romantikus volt.
Néha hozzám értél
és én megijedtem,
mert nem akartam,
hogy lásd, amit érzek.
Sokszor bezárkóztam.
Sokszor kinyitottál.
Aztán sokáig
nem láttuk egymást.
Egyszer véletlenül összefutottunk.
Sötét volt és szólt a zene.
Kezedben sör.
Kezemben jäger.
Felkértél táncolni
és a számat akartad.
De nem adtam,
mert részegek voltunk.
Pedig én is akartam.
Másnap elhívtál sétálni
a kedvenc helyemre.
Neked is az volt a kedvenced.
Micsoda véletlen!
Beszéltünk.
Már a szánkkal is.
Te megnyíltál.
Én megnyíltam.
Sebezhetővé váltunk,
de mégsem féltünk,
mert beleláttunk a másikba.
Azóta is szeretsz.
Azóta is szeretlek.
Élünk boldogan.
Egymásnak.
Egymásért.
